Hertelendy család

a Hertelendy család, a Hertelendyek információs honlapja

A magyar nyelv és nemzetiségről

1844. II. törvénycikk

Az eddigi történelem tanítás, törzsanyagában szerepelt, a Reformkor tárgyalásakor, hogy az 1844. évi országgyűlés egyik legnagyobb eredménye, hogy a magyar nyelv lett az ország hivatalos nyelve. De sajnos azt nem említik meg, hogy az ominózus törvénytervezet benyújtója és a reform kezdeményezője egyik családtagunk Hertelendy Miksa torontáli országgyűlési képviselő volt.
Hertelendy Miksa

1844-ben az Országgyűlés kimondta, hogy a törvénycikk értelmében minden törvényt magyar nyelven alkotnak, az országgyűlés nyelve magyar, az ország teljes területén a hivatalok magyar nyelven kötelesek az ügyintézést végezni, minden iskolában magyar nyelven történik a tanítás. A törvényhozással párhuzamosan megkezdődött a magyar nyelv átalakításának vitája is. A törvény megszületését joggal nevezhetjük a reformkor egyik legnagyobb győzelmének.

Arcképét megfestették, ami most Makón, a József Attila Múzeumban található, lt.: 67.33.1. számon nyilvántartva. A kép 1924-ben került Makóra. Közlő. Tóth 2002, 426. mérete. 112,X84, 5 cm

Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:

1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.

2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.

3. § Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék.

4. § A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legyenek ő Felsége által aláirva, akár nevében adassanak ki - és így a magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is - szinte a magyar nyelv használtassék.

5. § A királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyző-könyveiben, valamint ő Felsége eleibe terjesztendő felirásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja; - azon levelezések, mellyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s kül-országi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén.

6. § A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden ítélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is, a magyar lészen; s azon ítélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók.

7. § A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el.

8.§ Ő Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány taníttassék; - nem különben

9.§ Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.§

Megjegyzés: Sajnos az új törvényben, a soknemzetiségű monarchia népeinek nyelvei közül, csak a magyar nyelvet rögzítették, ami később a különböző szláv népek, egyre erősödő szeparatista törekvéseinek egyik okává vált. Ebben a kérdésben sajnos a magyar képviselők nem voltak sem előrelátók, sem szolidárisak más monarchiabeli nemzetiségekkel kapcsolatban, annak ellenére sem, hogy korábban maguk is kifogásolták, hogy a monarchiában - és így Magyarországon is - a hivatalos nyelv csak a német.
Így politikai rövidlátásukkal - akarva akaratlanul - maguk is hozzájárultak azoknak a szláv nacionalista törekvéseknek a beindulásához, felerősödéséhez aminek a következménye később az első világháborúhoz, majd a trianoni diktátumhoz és ezzel a Magyarország feldarabolásához vezetett.