Hertelendy István:
1848 -as szabadságharc a Hertelendy család történetében
Az 1848-as szabadságharc különös időszak családunk történetében, hiszen nagyon nagy létszámban vettünk részt benne.
Én mégis jelentőségét egy irodalmi regény oldaláról szeretem legjobban látni, megérteni: Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényén keresztül, amely a zalai család történelmi helyszínén Keszthelyen, a vármegyeházában is játszódik. Az országos események a vármegyei követként az országgyűlésben, és a vármegye gyűlésen dőlnek el. De talán mégis számomra a magyar huszárok Bécsből való hazajövetele, majd a Sukoró - Pákozd közötti csata során a testvérek találkozása a legnagyobb élmény. Nos a történelmi tények valóban Keszthelyre helyezik a családi történet helyszínét, azonban én egy másik oldalról is szeretném a regényt, és a történelmi eseményeket megvilágítani:
Tulajdonképpen az a tény, hogy a Vas megyei ág nem használta a vindornyalaki előnevet, nemcsak az eredeti előnévhez való ragaszkodás, hanem a családon belüli megkülönböztetés miatt is lehetett. Hiszen a családnév, és a keresztnév is azonos lehetett, amikor a huszár és katonai pályán olyan sokan éltek.
Egy érdekes ága a családnak Hertelendy Ádámnál kezdődik, akinek neje: Csányi Csányi Erzsébet, és két fia:
H. Gábor (x Gasztony,1742) huszár altábornagy, H. János (x Gasztony,1746) vasi főszolgabíró, országgyűlési követ:
János fia János (xG.1778) huszár ezredes, fia Miklós (Pest 1813) 1848-as huszár ezredes.
János elsőszülött fia Zsigmond (x Gasztony,1775) szolgabíró - földbirtokos fiai:
-Gábor (xG.1812 - + Temesvár várbörtön - vizsg.fogságban.1849.) huszárkapitány,
-Ignác (xG.1817 - ?) nemesi testőr őrnagy (A szabadságharc kezdetétől, többet nem jön haza! Német felesége volt.),
-Károly (xG.1819 - +Eperjes 1875) huszárkapitány, aki Galíciából a 110 huszárt hazahozta.
Bátor tettét beárnyékolja, hogy a kényszerített Lenkey huszárkapitány hazaérkezés után learatja a babérokat. Bár tábornokká is kinevezik, tette miatt is lehetséges, hogy az "agya elborul".
Huszárkapitányként fejezi be a harcokat, öt évig álnév alatt, a Rába mellett bujkál, majd feladja magát Deák Ferenc biztatására. Várbörtönre ítélik, a kiegyezés miatt néhány év után szabadul.
-János (xG.1820 - +Rátót 1855) A Jellasics elleni népfelkelés során nemzetőr, aki a Rába vidéktől Sukoróig szervezte, és vezette a kiürítéseket, támadásokat. Sukorónál hajtotta végre a legnagyobb támadást, amikor éjjel nemcsak az élelmet, takarmányt, hanem a lőpor legnagyobb részét is megsemmisítették. Jellasicsék éhesen, lőpor hiánnyal csatáztak Pákozdnál, ahol találkozott János első unokatestvérével Miklóssal a pákozdi hőssel. Valamint Gáborral, aki huszár főhadnagyként a 9. Miklós huszárokkal csatlakozik hozzájuk. A szabadságharcot Komáromban huszár kapitányként fejezi be, menlevéllel szabadul. Rátóti sírja gondozatlan, lepusztult..
-János 1853.03.14-én megnősült Vasszentmihályon, neje: Horti és Rigyiczei Kovách Anna
Az adatok a Vas megyei anyakönyvek, valamint Balogh Gyula: Vas vármegyei nemes családjai alapján lettek lejegyezve.
Az 1848-as események alapján Hertelendy Zsigmond ága magtalanul kihal (Ignác családjáról nincs adatunk.), és a vagyonukat elvesztik. A gasztonyi család megmaradt tagjainak a vagyona is teljesen elzálogosításra kerül. Majd nemsokára a végrehajtás során a maradékot is eladják.
A regény zalai szereplői viszont Lesencetomaj temetőjében, Ormándlak-i kápolnájukban nyugszanak:
Hertelendy Károly (Vindornyalak (Életrajzi lexikon szerint) - (L. Tomaj) 1784 - + L. Tomaj-(Ormándlak) 1861.nov.05.) alispán, országgyűlési követ.
Fia Hertelendy Kálmán (Lesence-Tomaj 1820.márc.28. - +L.Tomaj 1875.nov.18.) A regényben Ödönként a "Buda-i" vár visszafoglalásában jeleskedő, és "forradalmi párbajt" vívó honvédszázados. Később Zala vármegye főispánja.
Amikor az "Aradi vértanúkra" emlékezünk október 6-án, akkor emlékezzünk meg a várbörtönökben kínzások, verések következtében elhunyt 1848-as "áldozatokról - vértanúkról" is. Így Hertelendy Gábor huszárkapitányról is (9. Miklós huszárszázad), aki a Temesvári várbörtönben, vizsgálati fogság következményei miatt, adta életét az 1848 - 49-es szabadságharcért.
A Hertelendy család Vas megyei Gasztony, Rátót 1848-as huszártisztjeiről nem volt megemlékezés, sem az iskolában, sem az önkormányzatoknál. Ezt a hiányosságot pótolja Vasszentmihály Önkormányzata, aki sajátjának érzi őket a plébániai keresztelési bejegyzések alapján. A rátóti temetőben nyugvó 1848-as nemzetőr és huszárkapitány (főszázados) Hertelendi Hertelendy János megérdemelne egy kis figyelmet, akár a Lesence-tomaj-i temetőben nyugvó H. Kálmán is.