Hertelendy család

a Hertelendy család, a Hertelendyek információs honlapja

Deák Ferenc nőügyei

Deák Ferenc és nőügyei

Szerző: / 2013. január 26. szombat / Aktuális, Háttér

Deák FerencDeák Ferenc köztudottan visszahúzódott a politikától és elzártan élt a kiegyezés után. De milyen volt a magánélete? Milyen asszonyok vették körül? Kik voltak a vélt és valós szerelmei?

A „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák Ferenc és a környezetében felbukkanó nők kapcsolatát elemzik Zalaegerszegen a haza bölcsének születésnapjához kapcsolódó konferencia keretében, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára szervez.

Deák kultusza a szabadságharc leverését követően, az 1850-es években töretlen maradt, s nyilvánvalóan a közvélekedést fejezi ki Arany János, amikor már mint pesti folyóirat-szerkesztő 1860-ban így írt glosszájában a Szépirodalmi Figyelőben: „Hírek szerint a pozsonyi hölgyek Deák Ferencet arany tollal készülnek megajándékozni. A toll, ha arany is, gyönge kifejezni a nagy polgár érdemét.”
Molnár András, a zalaegerszegi intézmény igazgatója elmondta: az elsőre talán pikánsnak tűnő téma nem kizárólag a szerelmekről szól. Szó lesz a Deákhoz kötődő anekdotákról, a valódi és vélt szerelmekről, valamint a családtagokról, vagyis a nagyanyjához, nevelőihez fűződő kapcsolatáról, de a keresztgyermekek és a gyámleányok is “felbukkannak” az előadásokon.

Székely Bertalan: Deák Ferenc, 1869 A Női szerepek és sorsok Deák környezetében a 19. században munkacímmel illetett konferenciát a politikus születésének 210. évfordulójához kötődően októberben tartják Zalaegerszegen.

Imre László Deák Ferenc és a magyar irodalom című írásában Deákot szeretetreméltó, józan és kedélyes személyiségű férfiként jellemzi, akit egyénisége arra tette alkalmassá, hogy írók egész sorával kerüljön közvetlen kapcsolatba. Vörösmartyval életreszólóan a legjobb barátok lettek, de nagyon közel került emberileg Aranyhoz, Kemény Zsigmondhoz, Gyulai Pálhoz is. A Széchenyi emlékezetében Arany szinte az apotheozishoz emelkedik:

“Szentebb e föld, honunk áldott alapja,
Mióta, nagy szív, benne nyúgoszol;
Szentebb a múltak ezredévi lapja,
Mióta, nagy név, hozzá tartozol.
Koszorút elő… morzsoljuk el könnyünket:
Az istenülés perci már ezek!”



1864 után, de 1870 előtt készült kép (TGYM)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anekdota estére – “Körülbelül”

Szerző: / 2012. október 23. kedd / Kultúra, Irodalom   

Jó néhány híres író támogatta Deák Ferenc politikai nézeteit, így tett a magyar romantikus regényirodalom egyik nagy alakja, Kemény Zsigmond is, aki az Országházban és azon kívül is gyakran töltötte idejét barátjával.

A hatvanas évek vége felé történt. Kiment egyik este Deák Ferenc a Szabadelvű Klubból és kereste a kalapját a szögön. Nem találta.

Amint keresi, ránéz egy mellette álló képviselőtársára, az író, publicista, politikus magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmondra, akinek a fejét meglátja a kalapját. Azt mondja Deák Ferenc Kemény Zsigmondnak:

- Zsigmond, ez az én kalapom!

Kemény Zsigmond leveszi a kalapot a fejéről, megismeri és így szól:

- Igaz, bátyám; körülbelül egyforma a mi fejünk.

Deák Ferenc erre felnevet:

- Körül lehet, de belül nem.