Hertelendy István
1911 - 1945
Sikeres író, vígjátékíró volt a XX. sz harmincas - negyvenes éveiben, a II. világháború idején, Budapest ostromakor halt meg
Hertelendy István író, született Körmend, 1911., szülei: H. Kálmán, Skultéty Teréz.. 1935-ben Budapesten a XIV. Jávor u. 9/B-ben lakott.
Forrás:
1. Gulyás Pál; Magyar írók élete és munkái H betűs kötet.
2. Mudrák József: Magyar filmlexikon 1931-1944. (kézirat, a szerző tulajdona), később könyv; Attraktor Kiadó.
Felsége: Hertelendy Hanna színésznő, leánykori nevén eredetileg Zimka Ilona. (Hertelendy István felesége volt.)
Hertelendy Hanna; Zimka Ilona ( színésznő. 1940. 09. 8-án férjhez ment Hertelendy István íróhoz, a Vígszínház házi-szerzőjéhez. 1944-ben színészi pályára lépett: előbb filmekben szerepelt, majd 1945-1947 között a Magyar, a Pesti, a Művész Színházban és a Vígszínházban lépett fel. Miután férje Budapest ostromakor bombatámadásban meghalt, másodszor Ernst Polutnik amerikai konzullal lépett házasságra és 1948. januárjában külföldre távoztak. Nemsokára hazatért és még fellépett a Medgyaszay Színházban, majd végleg az USA-ba emigrált, ahol "Hannah Landy" művésznéven filmekben és televíziós produkciókban szerepelt. Los Angelesben él. - Filmjei: Ez történt Budapesten (1944), Idegen utakon (1944), Vihar után (1944).
http://www.findagrave.com/memorial/187073936/hanna-hertelendy
Forrás:
1. Mudrák József: Magyar filmlexikon 1931-1944. (kézirat, a szerző tulajdona), később könyv; Attraktor Kiadó.
2. Enyedi 153-154.pp., Magyar Film 1940/36. 1940. 09. 7.
A képen Hertelendy Hanna, Sulyok Mária és Gobbi Hilda láthatóak.
Hertelendy István önéletrajzi ihletésű, a családja sorsát is feldolgozó regénye 1944-ben jelent meg Budapesten, a Dante könyvkiadó gondozásában. Az író nemsokkal ezután tragikus körülmények között egy légitámadás alkalmával meghalt.
Hertelendy István munkái:
Az írófejedelem - Herczeg Ferenc (1863 - 1954) - életregénye. A 80 éves Herczeg Ferenc. Szerk. Hertelendy István. (Budapest 1943, Hungária nyomda) 248 p.
Hertelendy István egyik aláírója a "KIÁLTVÁNY A NEMZET LELKIISMERETÉHEZ" című tiltakozó kiáltványnak, amelyben az aláírók a készülő Zsidó-
törvények ellen emelik fel hangjukat. Pesti Napló, 1938. május 5.
"Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek szószólói, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, fölemeljük szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett zsidótörvény törölne a magyar alkotmányból.
Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy polgártársaik vallása miatt való megbélyegzése, jogaiból való kiforgatása árán akarnak érvényesülni és boldogulni.
Elfeledtük volna, hogy ezek a polgártársaink építői voltak a magyar kultúrának, hogy ezt a sorsközösséget 1848-ban és a világháborúban vérükkel pecsételték meg? Valljuk, hogy magyarok ezek a polgártársaink.
Ezért tiltakozunk lelkiismeretünk minden erejével és hisszük, hogy szavunk nem marad hatás nélkül abban a hazában, amely minden dicsőségét a hit- és gondolatszabadságért, az emberi jogok teljességéért vívott hősi harcainak köszönhette. E belső parancsra fordulunk a magyar törvényhozás mindkét házának tagjaihoz, a keresztény egyházakhoz, a foglalkozások, a gazdasági ágak kamaráihoz, szakszervezetekhez és egyéb érdekképviseletekhez, a politikai, társadalmi és kulturális egyesületekhez, az egész ország józan és hazafias népéhez azzal a kéréssel:
tegyenek bizonyságot önérzetükről, bátorságukról, önzetlenségükről és lépjenek sorompóba a mindannyiunkat sértő javaslat ellen.
Gondolja meg minden kortárs, mekkora felelősség terheli, ha a lelkiismereti tiltakozás ellenére is megszületik egy törvény, melyre valamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia!"
Gróf Apponyi György, Bartók Béla, Bárczy István, Berda József, Berecz Sándor, Bernáth Aurél, Blaskó Mária, Bóka László, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Erdős Jenő, Eszenyi Jenő, Győri Farkas Imre, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Földessyné Hermann Lula, Gáspár Zoltán, Hertelendy István, Horváth Béla, Pálóczy Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kmetty János, Dernői Kocsis László, Kodály Zoltán, Kozma Erzsébet, Kun Zsigmond, Lovászy Márton, vitéz Makay Miklós, Márffy Ödön, Mátyás Ferenc, Mihályfi Ernő, Molnár Farkas, Molnár Kálmán, Móricz Zsigmond, Zugligeti Pintér József, Polner Ödön, Rab Gusztáv, Rados Gusztáv, Remenyik Zsigmond, Riedl Margit, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Somlay Artúr, Supka Géza, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szász Zoltán, gróf Széchenyi György, Szimonidesz Lajos, Tersánszky J. Jenő, Tóth Aladár, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor , Zilahy Lajos.