Hertelendy család

a Hertelendy család, a Hertelendyek információs honlapja

Hertelendy Mátyás 1495 - ?
 

in English

Először csak 1495-ben tűnik fel, mikor Wyngarthi Geréb Péter országbíró a zalai apátságot utasítja, hogy Gersei Pethő Miklós és János panaszát vizsgálja meg,. Ugyanis ezek panaszt emeltek II. Ulászló király előtt, hogy János veszprémi püspök – nem tudni milyen okból -, familiárisát, Gáspár és Tamás sümegi várnagyokat és többek között laki Hertelendi Mátyást a Zala vármegyei Thadika vára ellen küldötte, akik fegyveresen megtámadták a várat, és Gersei Pethő Miklóst, és Jánost halálra keresték. Amikor is a panaszosok kérik, hogy az igazság kiderítése végett küldessék ki néhány királyi ember, akik szólítsák fel a veszprémi püspököt - s a többi résztvevőt -, hogy az ügy megvizsgálására jelenjenek meg.

Tátika-vár

Hertelendy Mátyás ekkor már nemes ember volt, mert azon bizonyságlevélben, melyet az alispánok és szolgabírák Szántón 1495. április 25-én adtak ki arról a hatalmaskodásról, Melyet Foki Kálmán, György nevű rokonával gersei Fpethő János egyik szántói jobbágyán, a vindornyalaki szőlőben elkövetett , már mint „Nobilis Mathias Hertehelendi de Lak” van említve. Neve után különben mindenhol „de Lak” s egyszer „in Lak” áll, tehát kétségtelen, hogy itt már birtokos volt s itt is lakott. Ezt az is bizonyítja, hogy 1498-ban Lak és Dyas birtokait említik az oklevelek.

1499-ben Sejteri Kelemen megidéztette Tamás fia Mátyást.

1505-ben Hegyi Istvánt beiktatták a Prosznyák Györgytől vett ramocsai, egregyi, diási és tormaföldi részekbe, s a szomszédok közt olvassuk Mátyás nevét is.

Miksa nénet-római császár 1506-ban sereggel indult hazánk ellen. E támadásra elrendelte a király, hogy június 24-re készen álljon a telekkatonaság. E parancsot Zala megye is megkapta és sietett eleget tenni a királyi parancsnak. Mivel azonban pénz nem volt, a megye közönsége nevében több birtokos Csányi Balázstól a kapornoki konvent előtt 1100.- forintott vett kölcsön.Ezek között a birtokosok között szerepel Herthelendi Mátyás is.

1508-ban Sárkány Ambrus, az atyja valamint fivére panaszt emeltek, hogy Mátyás vindornyaszőlősi földjük miatt perbe fogta őket a vármegye hatósága előtt, mely rájuk nézve kedvezőtlen ítéletet hozott, s ezért a per áttételét kérték a kuriába, mit a király el is rendelt. Amikor

1508-ban Ulászló Sárkány Ambrusnak adta a magvaszakadt Foki János részeit Diáson, Fokon és Mihályfalván, akkor a beiktatásnak ellentmond 1511-ben Mátyás.

1509. január 23-án Mátyás panaszt emel, mert familliárisát Thotfeijew Péter, Bwca Péter fia Benedek, Sitkei László fia Balázs, Boldogasszonyfalvai Thompa László fia Imre és Koppáni Mátyás fia Ferencz nem tudni mi okból összeverték. Thotfeijew Péter Radochi Antal Jakab János nevű jobbágyának laki házába menekült, ezek azonban fegyveresen utána rontottak s itt őt Kis György Simon nevű fiával, Laki Ambrussal, Bódog Pállal és Tóth Lőrinccel – a birtokos úr jobbágyaival -, véresre verték. Ezért Peren (Perényi?) Imre gróf II. Ulászló király palatinusa parancsot küldött a kapornoki apátsághoz és ebben elrendeli, hogy Foki Gergely Radochi Kelemen, Donátházi Mthiás János, Chineházi Illés János, Forintcsházi Forintos Márton vagy Eustáni Pál királyi emberek közbejöttével teljesítsenek vizsgálatot.

1511-ben Mátyás királyi ember,

1512-ben és 1513-ban pedig Zala megye szolgabírája volt.

1524-ben Mátyást ügyvédül vallotta K. Taba Ferenczné és prókátor volt a Zele János contra Szalapataki Gergely deák perben.

II. Lajos király Budán 1524. május 23-án a kapornoki konventhez parancsot küld, melynek értelmében Felsőkustáni Miklós fia Pál; Sykátori Nagy Ferencz felesége Klára - néhai Kustáni Dániel leánya -; Laki Hertelendi Mátyás felesége Katalin - néhai Kustáni Miklós leánya -; Csabi Basó Imre, Kustáni Lukács Erzsébet nevű leányának fia; Jusztina, néhai Salkőkuthi Sal Péter felesége - Kustáni Lukács leánya -, és ezek örökösei bevezettetnek Vindornyaszőlős és Pusztalak Zala megyei birtokokba (39). Vagyis Kustáni Pál, Klára, Katalin és Jusztina, valamint Csabi Basó Imre kapták 1524-ben Pusztalakot( és Vindornyaszőlőst királyi adományba, köztük tehát Mátyás felesége is Kustáni Katalin is.Mint láttuk, Tamásnak már 1486-ban volt itt birtoka, sőt már ekkor Laki-nak írják az oklevelek, így ez a birtok kétszeresen, tehát úgy apai, mint anyai jusson került a család kezére.

Mátyásnak négy fia: János, Mihály, Balázs, Tamás és két leánya Ágota és Anna maradt. Jánostól származik a Zala megyei (vindornyalaki) főág Mihály, pedig lett a Vas megyei főág ősapja Ezeknek utódai képviselik a családot napjainkban. Tamás főágát nem tudjuk unokáinál tovább vezetni, Balázs leszármazottjait, pedig nem ismerjük.