Hertelendy család

a Hertelendy család, a Hertelendyek információs honlapja

Rövid családtörténet

Hertelendi és Vindornyalaki HERTELENDY - család

Hertelendy László
cs. és kir. kamarás
Csákány, 1936.

A Hertelendy család beágazza úgyszólván az egész Dunántúlt és egyike a legnagyobb kiterjedésű családjainknak, mely a múltban nem egy jeles hazafit, hadvezért, közéleti személyiséget adott a hazának.

Hertelendy Mihály gyűrűpecsétje 1630A ma is virágzó több ágnak törzse a Zala - és Vasmegyében volt, onnan származott át a többi vármegyékbe is. Eredete a messzi múlt, a történelem homályába nyúlik vissza.

A középkorban négy megyében - Zala (vagy Somogy), Tolna, Baranya és Vas megyékben - is volt Hertelend nevű település és így ezen helyeken kell a család eredetét is keresnünk.

A feltételezések szerint az egyik ilyen helység Zala és Somogy megyék határán lehetett. Ugyanis 1299. február 2-án a Zalavári Konvent előtt a Bikács nemzetségből való Egyed fiai és Billei Domokos fiai, Pál és Péter, egymás között kibékülnek és birtokaik felett osztályt, és határjárást eszközölnek. A peres birtokok Gug-Mindszente másképp, Hertelen nevű birtok és Kisfalud földje. "... terram Gugmindscente vocatam seu alio nomine Hurtelen dictam..." Az egyesség szerint Mindszentet egészen, Kisfaludföldének pedig egyharmadát átengedték a Billeieknek. Kisfaludföldének a mai Szentgyörgyvári-hegy felel meg, Nagykanizsától délre. Gug-Mintszente - allias Hertelen - is e vidéken lehetett, éspedig Nagykanizsától keletre, mert ott ma is van Mindszent nevű puszta. Mégis pontos helyét egyelőre meghatározni nem tudjuk.

Egy Hertelen nevű helység Zala és Vasmegye határán, Hodász -, Ozmánbükk - és Sárfi-Mizdó táján is feküdt. Ez 1451-ben Szölczeieké volt, de ma már nem létezik. Ez a család már 1304-ben szerepel, mior Pál országbíró bizonyítja, hogy Szölczei fia Miklós és... László fia János, a köztük bizonyos kurcsitei - vasmegyei - zálogbirtok miatt folyt pert beszüntették, és a vasvári káptalan embere Jánost a birtokba beiktatta. A Szolczeiek kik közül Miklós 1449 - 1450 - 1453-ban Vasmegye alispánja volt, a Nádasdi Darabosokkal 1431-ben örökösödési szerződére léptek és akkor Szölcze, Hertelen és Domonkosolcz helységeket sorolták fel birtokukban.

Hertelend nevű pusztát találunk Hőgyésztől délre Tolna megyében. Nemesek nevében fordul elő 1446-ban.

A XIII. században, Baranya megyében említik Hertelend-et (Horoholond). Ma Pécstől északnyugatra a hegyháti járásban található Kis - és Magyarhertelend (Nagy). Innen nyugatra a horvát határszélen van a szentlőrinci járásban Horváthertelend. Ezek a településnevek már az adólajstromban szerepelnek.

1462-ben a pécsi káptalan jobbágyai említtetnek meg egy Hertelend birtokon. Valószínű, hogy Baranya megyében, a középkori oklevelekben említett Hertelendi nevű emberek innen származnak. Nevezetesen Visegrádon 1398. június 25-én, Szécseni Frank országbíró, Miklós szekszárdi apát és konventje által panaszolt - és állítólag Bátmonostori László emberei által Földvár nevű birtokon elkövetett -, hatalmaskodás ügyében vizsgálatot rendelt el. Az itt említett Bátmonostori László emberei között szerepel Antonius de Hertelend ... in possessionibus Gheck, Maysa, Lek et Bezeldeg. A neve említésén túl egyebet nem tudunk róla, de Baranya megyében szerepelt.

1456. május 27-én jelenti a szekszárdi konvent, hogy Köszvényesi András és Gál-Töttös László ellen perbe idéztettek. Ezen oklevélben mint királyi ember említtetik meg Demetrius de Hertelend.

Csernyád, 1456. június 12. Tolna megye bírái Velkeni András ábeli és köszvényesi birtokai ügyében közvizsgálatot tartanak. Ebben, mint szomszéd említtetik Franciscus de Hertelend.

Hertelendy László gyűrűpecsétje1481-ben a szekszárdi konvent előtt szerepel Anna, - Öcsényi (de Ewchen) Bali László özvegyének, később - Hertelendi György feleségének nyugtatványa, Margit - Agárdi Imre felesége -, illetőleg Ócsényi Bali Mátyás leánya számára hozomány és menyasszonyi ajándékok, valamint Nagy - és Kisőcsényben lévő birtokrészek ügyében.

Mint tehát láthatjuk, az első ős Baranya megye birtokosai között tűnik fel 1398-ban, ahol nevét még ma is három község viseli. E vidéken azonban alig egy századig találjuk őket. A magyar-török élet-halálharc már 1364-ben megkezdődött, így valószínű, hogy őseink a török háborgatások elől menekültek feljebb a Balaton mögé, a Vindornya patak vidékére.

Zalában - ugyancsak 1481-ben először Tamás tűnik fel -, ki ekkor már királyi ember volt, és akitől a terjedelmes családfa megszakítás nélkül napjainkig levezethető.

Panaszára 1486-ban a vármegye vizsgálatot tartott laki erdejében elkövetett hatalmaskodás tárgyában. Ekkor már "Laki"-nak is írják az oklevelek, tehát nem csak birtokos volt itt, hanem itt is lakhatott és már ekkor nemes ember volt. De ugyanekkor volt birtoka Dyason is.

Gechye János (talán Gechey) Szentgyörgyvár várnagya és Zala megye alispánja, 1492. május 29-én rendeletet ad ki, melyben az előtte személyesen megjelent Eustáni Miklós és Keresztúri László között támadt félreértés és jogtalanság megvizsgálására és elintézésére - Cheneházi László, Bezerédj László, Kustáni Dániel és Hertelendi Tamás és még több megnevezett - megbízottat küld, és Szentandrási Dezső Mihályt bízza meg az ítélet kimondásával, hogy azt neki bejelentsék.

1500-ban a vármegye hatósága Tamás és Mátyás kérésére inquirál. Ugyan ezek szerepelnek 1501-ben is. 1500 és 15001-ben Tamás birtoka Egregy. Amikor Foki Miklós fiait s özvegyét 1501-ben beiktatták a dánielkarmacsi és vindornyaszőlősi részekbe, akkor a határos szomszédok közt volt Tamás is. Ugyanis Karmacs és Egregy községek határai ma is szomszédosak.

Tamás felesége Dorottya volt, kitől gyermekei:
1. Bernát, ki 1486-ban már szerepel atyjával. Leánya
2. Margit 1548-ban említtetik, mikor Kustán, karmacs, Sármellék és Devecser, - már előbb bírt - birtokokat kapja társaival a Királytól.
3. Mátyás lehetett tamás gyermekei közül a legfiatalabb.

Először csak 1495-ben tűnik fel, mikor Wyngarthi Geréb Péter országbíró a zalai apátságot utasítja, hogy Gersei Pethő Miklós és János panaszát vizsgálja meg,. Ugyanis ezek panaszt emeltek II. Ulászló király előtt, hogy János veszprémi püspök - nem tudni milyen okból -, familiárisát, Gáspár és Tamás sümegi várnagyokat és többek között laki Hertelendi Mátyást a Zala vármegyei Thadika vára ellen küldötte, akik fegyveresen megtámadták a várat, és Gersei Pethő Miklóst, és Jánost halálra keresték. Amikor is a panaszosok kérik, hogy az igazság kiderítése végett küldessék ki néhány királyi ember, akik szólítsák fel a veszprémi püspököt - s a többi résztvevőt -, hogy az ügy megvizsgálására jelenjenek meg.

Mátyás ekkor már nemes ember volt, mert azon bizonyságlevélben, melyet az alispánok és szolgabírák Szántón 1495. április 25-én adtak ki arról a hatalmaskodásról. Melyet Foki Kálmán György nevű rokonával gersei Fpethő János egyik szántói jobbágyán a vindornyalaki szőlőben elkövetett , már mint "Nobilis Mathias Hertehelendi de Lak" van említve. Neve után különben mindenhol "de Lak" s egyszer "in Lak" áll, tehát kétségtelen, hogy itt már birtokos volt s itt is lakott. Ezt az is bizonyítja, hogy 1498-ban Lak és Dyas birtokait említik az oklevelek. 1499-ben Sejteri Kelemen megidéztette Tamás fia Mátyást. 1505-ben Hegyi Istvánt beiktatták a Prosznyák Györgytől vett ramocsai, egregyi, diási és tormaföldi részekbe s a szomszédok közt olvassuk Mátyás nevét is.

Miksa német-római király 1506-ban sereggel indult hazánk ellen. E támadásra elrendelte a király, hogy június 24-re készen álljon a telekkatonaság. E parancsot Zala megye is megkapta és sietett eleget tenni a királyi parancsnak. Mivel azonban pénz nem volt, a megye közönsége nevében több birtokos Csányi Balázstól a kapornoki konvent előtt 1100.- forintott vett kölcsön. Ezek között a birtokosok között szerepel Herthelendi Mátyás is.

1508-ban Sárkány Ambrus, az atyja és fivére panaszt emeltek, hogy Mátyás vindornyaszőlősi földjük miatt perbe fogta őket a vármegye hatósága előtt, mely rájuk nézve kedvezőtlen ítéletet hozott, s ezért a per áttételét kérték a kuriába, mit a király el is rendelt. Amikor 1508-ban Ulászló Sárkány Ambrusnak adta a magvaszakadt Foki János részeit Diáson, Fokon és Mihályfalván, akkor a beiktatásnak ellentmond 1511-ben Mátyás.

1509. január 23-án Mátyás panaszt emel, mert familliárisát Thotfeijew Péter, Bwca Péter fia Benedek, Sitkei László fia Balázs, Boldogasszonyfalvai Thompa László fia Imre és Koppáni Mátyás fia Ferencz nem tudni mi okból összeverték. Thotfeijew Péter Radochi Antal Jakab János nevű jobbágyának laki házába menekült, ezek azonban fegyveresen utána rontottak s itt őt Kis György Simon nevű fiával, Laki Ambrussal, Bódog Pállal és Tóth Lőrinccel - a birtokos úr jobbágyaival -, véresre verték. Ezért Peren (Perényi?) Imre gróf II. Ulászló király palatinusa parancsot küldött a kapornoki apátsághoz és ebben elrendeli, hogy Foki Gergely Radochi Kelemen, Donátházi Mthiás János, Chineházi Illés János, Forintcsházi Forintos Márton vagy Eustáni Pál királyi emberek közbejöttével teljesítsenek vizsgálatot.

1511-ben Mátyás királyi ember, 1512-ben és 1513-ban pedig Zala megye szolgabírája volt.

1524-ben Mátyást ügyvédül vallotta K. Taba Ferenczné és prókátor volt a Zele János contra Szalapataki Gergely deák perben.

Hertelendy család címereII. Lajos király Budán 1524. május 23-án a kapornoki konventhez parancsot küld, melynek értelmében Felsőkustáni Miklós fia Pál; Sykátori Nagy Ferencz felesége Klára - néhai Kustáni Dániel leánya -; Laki Hertelendi Mátyás felesége Katalin - néhai Kustáni Miklós leánya -; Csabi Basó Imre, Kustáni Lukács Erzsébet nevű leányának fia; Jusztina, néhai Salkőkuthi Sal Péter felesége - Kustáni Lukács leánya -, és ezek örökösei bevezettetnek Vindornyaszőlős és Pusztalak Zala megyei birtokokba. Vagyis Kustáni Pál, Klára, Katalin és Jusztina, valamint Csabi Basó Imre kapták 1524-ben Pusztalakot és Vindornyaszőlőst királyi adományba, köztük tehát Mátyás felesége is Kustáni Katalin is.

Mint láttuk, Tamásnak már 1486-ban volt itt birtoka, sőt már ekkor "Laki"-nak írják az oklevelek, így ez a birtok kétszeresen, tehát úgy apai, mint anyai jusson került a család kezére.

Mátyásnak négy fia: János, Mihály, Balázs, Tamás és két leánya Ágota és Anna maradt. Jánostól származik a Zala megyei (vindornyalaki) főág Mihály, pedig lett a Vas megyei főág ősapja. Ezeknek utódai képviselik a családot napjainkban. Tamás főágát nem tudjuk unokáinál tovább vezetni, Balázs leszármazottjait pedig nem ismerjük.